Hírlevél

Kawasaki hivatalos hírlevél

8 December 2009 Kawasaki KX450F F.I. - Finomhangolás a győzelemhez.

Grillmayer Gábor többszörös magyar mx és enduró-cross bajnok véleménye a 2010-es KX450F-ről.
2006-óta, mikor a zöldek piacra dobták az első 450-es cross gépüket, rögtön a csúcsot alkották. Világversenyek sztárja lett James Stewart keze alatt, de az amatőrök kedvence is lett egyben. Motorja kezelhetősége, tartóssága, valamint súlya és könnyű irányíthatósága okkal tette az eladási listák élére ezt a „négyüteműt”.

2010-re ismét nagyot léptek, hiszen a 09-es sikeres szériát finomítva egy lépéssel ismét a konkurencia előtt maradtak. A motor jó kezelhetőségét a hátsó rugózás átdolgozásával érték el, a blokk a versenygépekből ismert dugattyút és átdolgozott befecskendezőt kapott. A sérülékeny kipufogót is áttervezték, így a gép kinézete is finomabbá vált.

Versenyzői szemmel az első és legfontosabb benyomásom a kifogyhatatlan motorerő volt, hiszen olyan különbséget éreztem a saját és az új motor között, hogy nem is gondolkoztam tuning kipufogó vásárlásán. Alacsony fordulatszámról egyenletesen húz majd 12,000-es fordulatig, a hangja meg magáért beszél.

Mostanra kiderült ugyan, hogy a teljesítményhez a 100-as oktánszámú benzin is szükséges, mert 95-ös benzinnel jóval szelídebb teljesítményt ad. Fontos továbbá, hogy mindig első rúgásra indul, ami nem mellékes tényező verseny helyzetekben sem! A kuplungon is finomítottak, mostantól nagyobb olajmennyiség áramlik át rajta, így a kenése és hűtése mellett a tartóssága is jobb lesz a szerkezetnek.

A futómű 80 kilós pilótáknak ideális, aki ennél nehezebb annak ajánlott erősebb rugókat rendelnie. Nagyon lágy érzete van a motornak, de csak akkor, ha nem kezdjük puhítani a csillapításokat. A gyári beállításoknál inkább csak keményebb irányba ajánlatos változtatni, mert legtöbbször a lengéscsillapítás gyengesége okozza a kemény, agresszív motor reakciókat. Jó példa vagyok erre, mert én szeretem az „amatőr” beállításokat.

Egy jó barátom néha szokott menni a motorommal, hogy összehasonlíthassa saját európai gépével. Mindig tetszett neki az én motorom, de megkért, hogy a kedvéért puhítsak a futóművön. Miután ment pár kört, meggyőződése volt, hogy gonoszságból keményítettem rajta. A gyár öt órát ír a teleszkópokra, mire „tervezett”-ként fognak működni, ugyanis ennyi idő alatt csiszolódnak egymáshoz az alkotóelemek.

Összességében csak annyit írhatok, hogy nem hiába lett az „év motorja” Amerikában, mert végre minimális ráfordítással igazi versenygépet kapunk, ha profi szintre vágyunk, az amatőröknek meg már szériában is tökéletes ez a versenygép. A nyíregyházi teremcrosson alattam már bizonyított.